Az állatkerti séta után a Breakfast Creek Hotel felé vettük az utunk. A hotel 1889 óta üzemel és nevezetessége a steak. Az utikönyv szerint Ausztrália legjobb steak-jét lehet itt enni, és ezzel mi is egyet értettünk. A jó
steak-nek három titka van. Az egyik a szemen tartott agnus marha, amely legalább 100 napig kukoricát eszik mielõtt levágják. A másik a száraz érlelés. A bélszínt zsírral bevonják, hogy ne érhesse levegõ és hûtõszekrényben tartják egy darabig. A mi húsaink 70, illetve 15 napot töltöttek ott. Ettõl a hús annyira porhanyós lesz, hogy akár nyersen is meg lehetne enni. A harmadik titok a sütés, faszén fölött, úgy, hogy a hús kapjon egy jó kérget, de belül zaftos maradjon.
A szakácsok mester munkát végeztek. Mindezt pedig nem egy flancos étteremben, hanem egy sörkertben, ahol odamentünk a pulthoz megrendelni a kaját, és amikor berregett a kütyü, amit adtak, akkor szépen elfuvaroztuk az asztalunkhoz tálcán az elkészült ételcsodát.
Az állatkerti séta után a Breakfast Creek Hotel felé vettük az utunk. A hotel 1889 óta üzemel és nevezetessége a steak. Az utikönyv szerint Ausztrália legjobb steak-jét lehet itt enni, és ezzel mi is egyet értettünk. A jó steak-nek három titka van. Az egyik a szemen tartott agnus marha, amely legalább 100 napig kukoricát eszik mielõtt levágják. A másik a száraz érlelés. A bélszínt zsírral bevonják, hogy ne érhesse levegõ és hûtõszekrényben tartják egy darabig. A mi húsaink 70, illetve 15 napot töltöttek ott. Ettõl a hús annyira porhanyós lesz, hogy akár nyersen is meg lehetne enni. A harmadik titok a sütés, faszén fölött, úgy, hogy a hús kapjon egy jó kérget, de belül zaftos maradjon.
A szakácsok mester munkát végeztek. Mindezt pedig nem egy flancos étteremben, hanem egy sörkertben, ahol odamentünk a pulthoz megrendelni a kaját, és amikor berregett a kütyü, amit adtak, akkor szépen elfuvaroztuk az asztalunkhoz tálcán az elkészült ételcsodát. 
No comments:
Post a Comment