GPS

A Hertz  kérésre, némi pénz ellenében, az autóval ad egy Neverlost névre hallgató GPS-t. Eddig négyszer kértünk ilyet, kétszer út közben kellett kicserélnünk,  egyszer meg simán visszaadtuk, mert rossz volt. Azért ez nem egy jó arány. Nagyon változatos hibákat produkált. Az első egyszercsak lemerevedett, szerencsére éppen térerős helyen voltunk és az ibéka segítségével könnyen megtalàltuk a legközelebbi Hertz lerakatot. A második útban vissza Darwin felé lepett meg minket azzal, hogy nem töltött és persze így pillanatok alatt lemerült. Szerencsénk volt, hogy ekkor már túl voltunk az út nagy részén és csak a darwini repülőteret kellett megtalálni. A harmadik Brisbane-ben mondta fel a szolgálatot, szép üres képernyõt mutatva. Ez cikkisebb volt, mert Brisbane-ből GPS segítségével sem egyszerű kitalálni. Így megnéztünk néhány kerületet mire kijutottunk a Pacific Highway-re, és megnéztük Golden Coast belsejét is, mert ott cseréltük ki a kütyüt. 

Amikor mûködik, akkor is érdekes lelkülete van. Néha például azt mondja, hogy kanyarodjunk balra, miközben a rajz jobbkanyart mutat. Néha nem találja hol vagyunk, egészen nagy városokban sem. Néha meg azzal foglalkozik, hogy mit csináljunk majd két kilométer múlva, és az, hogy most éppen kanyarodni kellett volna, csak a kanyar után mondja be. 

Tegnap egy hosszú erdei utat köszönhettünk a GPS-nek. Nem nézte ugyanis, hogy országút és harmadrendű út között különbség van, hanem mivel ott is 100-zal lehet menni (elméletben) levitt minket a rövidebb útra. Az út gyönyörű volt, és volt, amikor akár 40-nel is tudtunk menni. Keresztül mentünk két hegyen, hajtű kanyarokkal tőzdelt szerpentinen kanyarogtunk. Az út idõnként makadám útba ment át és néha egysávnyira szűkült. Viszont ritkán jöttek szembe, akkor inkább helyiek, terepjáróval. Gyönyörű alpesi tájakon jártunk, persze csak ha nem néztük meg közelről a fák tipusát. Viszont ahol kinyílt a völgy, marhák legeltek és a háttérben erdő borította hegyek magasodtak. Végül is az autó mindenhol el tudott menni, úgyhogy nem bántuk.