Tengeren

Már öt napja vagyunk tengeren és még mindig nem untuk meg. Az elsõ izgalmas  kérdés a reggeli. Mehetünk az önkiszolgáló étterembe, ahol a legnagyobb a választék, de tálcás rendszer van, a Blue étterembe, ahol menübõl választ az ember és ültetett reggeli van, valamint az Olympic étterembe, ahol egy kis büfé reggeli várja a kiválasztottakat, akik nincsenek sokan. Végül is mi az utóbbi kettõ kombinációjára szoktunk rá, mert a Blue az egyetlen hely, ahol rendes müzlit lehet kapni, viszont az Olympics az egyetlen hely, ahol eszpresszót is fõznek nemcsak híg amerikai kávét. Rengeteg ismerõsünk van, úgyhogy a reggeli sokáig tart. 

Napközben mindenféle program közül lehet válogatni, mi általában kihagyjuk az amerikaiak által nagyon kedvel trivia játékokat, és az elõadásokra korlátozzuk magunkat. Hallottunk nagyon jót arról, hogy mit csinálnak a csillagászok és nagyon rosszat arról, hogy miért megy az örvény az ellenkezõ irányba a déli féltekén. Elmentünk borkóstolni is, de attól nem estünk hasra. Elõttünk áll még némi tánc tanulás és táncolás. Az ebéd salátáért az önkiszolgáló étteremben szoktunk megkûzdeni. Elképesztõ, hogy némelyek mennyit esznek és milyen körméretekre tesznek szert. A hajón vannak boltok, ahol elõbb-utóbb mindenki vesz valamit, lehet különféle színpad mögötti túrákra menni, hogy kilessük a konyha, a hajóvezetés, stb. titkait, de mi ehelyett inkább a tornatermet választjuk. Az elsõ napokban alig lehetett beférni, de most már jó a helyzet, bár még mindig sokan vannak, akik ücsörögnek a gépen ahelyett, hogy tornásznának. Mi persze komolyan vesszük a dolgot, mert szeretnénk jó kondivan lenni, amikor az Új Zélandi hegyeket másszuk. 

Torna után a fedélzetre sietünk, nem annyira úszni, mint inkább bugyborogni. Nincs is kellemesebb, mint pezsgõfürdõben lazulni a trópusi nap alatt. A kellemességek innentõl csak fokozódnak. A naplementét általában az üvegfalú Cosmos bárból szoktuk nézni, ahol a Captain Club jóvoltából ingyen koktélokat szolgálnak fel az élmény teljesebbé tétele végett. Kialakult társaságunk van már a naplemente nézésre. Érdekes volt velük a választásokat is végigbeszélni. A vacsorázni az "egészséges" étterembe járunk, ahol az adag kisebb és lényegesen több az zöldség köret. Azért itt is el lehetne jutni hat fogásig ha akarnánk, de nem akarjuk. Viszont mindig nagy asztalhoz ülünk, általában ugyanazokkal az amerikai, ausztrál és angol házaspárral és eddig még mindig találtunk új és érdekes beszélgetni valót. Az este szokásosan a színházban végzõdik, hol zsonglõrrel, hol énekessel, hol musical-lel. 

Azután leszáll az éj és az ébrenmaradottak jutalma az, hogy esetleg pár percre sikerül feljutniuk a netre. Merthogy az internet kétségkívül a hajó gyenge pontja. Sok a felhasználó, kevés a licensz és nem mindig látszik a szatellit, így a tenger közepérõl. Szó szerint semmi nincs körülöttünk, hajóval is összesen eggyel találkoztunk. Lehet, hogy pár hét után megunnánk a henye életet, de egyenlòre nagyon élvezzük.