Sydney

Partra szálltunk! Ott hagytuk a kényelmes hajót, a bejáratott társaságot és beköltöztünk a piros lámpás negyedbe. Merthogy szerettünk volna a szobában fõzéai lehetõséget, meg ne is legyen drága és ne is legyen messze. Egyenlõre nagyon élvezzük. Városnegyedünkben több szinten zajlik az élet, de nem zavarjuk egymást. A vendéglõben, ahol ma kora este kiváló steak-et ettünk tegnap késõ este transzvesztitakkat láttunk. Az utcán, ahol napközben rengeteg turista van, este megjelennek a lengén öltözött profik is, a turisták persze maadnak. 

Az idõjárás egyenlõre nem negyon kedvez nekünk, az évszaknál hidegebb az idõ és borús az égbolt. Igy azután a belváros röpke körüljárása után inkább az opera épületét néztük meg belülrõl.

Elõzõ nap délben kötött ki a hajó a haditengerészet dokkjában, mert ott volt hely. Így azután az ötven méteres mólón busz fuvarozott végig, mert civil ugye a katonai területre nem teheti a lábát. Az este folyamán azután hajónk átállt a kereskedelmi hajó kikötõbe, éppen szemben az operával. A kabinunk jó oldalra nézett, így bõven készült kép a kikötésrõl és az esti kivilágításról is. Vacsorára a vendéglõ, külön nekünk rockefeller módra készített osztrigával kedveskedett. Szerintem meg is érdemeltük, mi coltunk a hajón a legjobb asztaltársaság.

Sydney belvárosa zsúffolt, tele van élettel, tele van üzletekkel és minden nagyon drága. Jól mutat a nyári árleszállítás felirat a Kellemes Karácsonyt mellett. A régi épületek elõlapját gondosan megóvták, így a modern városbelsõnek maradt egy archaikus jellege. A belvárosban egysínû vasút közlekedik az emberek feje felett, hangyányit modernebb, mint Chicago-ban. Az épületek több emelet mélybe mennek és a föld alatt a többségük össze van kötve. Persze magasba is mennek, a Sydney Tower Eye csk négy méterrel magasabb, mint a mellette levõ felhõkarcoló. Megnéztük a városházát, a kórhàzat, a botanikus kertet, a parlamentet és minden egyebet, ami az utunkba került.