Pearl Harbour

Pearl Harbour megtekintése 5o dollárjába kerül a turistának. A múzeum négy részből áll, a Bowfin tengeralattjáró, a Missouri csatahajó, a repülő múzeum és az Arizóna emlékmű. Földrajzilag pedig Honolulu egyik külvrosában a tengerpart, egy sziget, és a tengeröböl maga.

 Mi a tengeralattjáróval kezdtük, amelybe be lehetett menni. Az audiovezetés mindegyik helyen elmondta, hogy mit kell róla tudni. például azt, hogy a tengeralattjáró a tenger alatt akkumulátort használ, amivel vagy egy óra hosszat tud teljes sebességgel rohanni, vagy kb. egy napig ólálkodni. Az élethűség kedvéért egykori kapitányok, legénzség mondják el nekünk a szükséges felvilágosítást. A tengeralattjáró ugyan nagy, de a hely rettentő pici. Az ágyról még én is lelógtam volna, nemhogy egy fiú és az ajtók helyett lukakon át jut el az ember a hajó különböző részeibe. tengeralattjárózni nem lehetett egy életbiztosítás, ha észrevették őket, általában ki is tudták lőni.  

A Missouri csatahajó arról híres, hogy őt küldték Japánba a háború végén és így a feltétel nélküli megadást a fedélzetén írták alá. Furcsa volt olvasni egy olyan dokumetumot, amelynek az a címe, hogy feltétel nélküli megadás. A hadihajónak rengeteg érdekes része volt, sokféle fegyverzete, sokféle irányító szerkezete, a többi része meg mint egy rossz kollégium menzával. A látogatók között voltak veteránok is. Sok nyugdíjas matróz ma önkéntes teremőrként és információforrásként működik.

A repülő múzeum egyben műhely is, ahol a repülőket restaurálják. Sok olyen gépet láttunk, amelynek hallottam a nevét, de nem sokat tudtam róluk. Péter persze csak ránézett a gépekre és már mondta is.
Az emlékmű megnézése előtt egy filmet vetítettek Pearl Harbour-ról. Én eddig nem is tudtam, hogy mennyi hadászati baklövés tette lehetővé azt a hihetetlen nagy pusztítást, amit a japán légierő két óra alatt végbe vitt. Például észlelték a radaron a közelgő repülőket, de a parancsnokság azt mondta, hgy ezek biztos azok a saját gépek, akiket Lousianaból vártak. A légi parancsnok valamiért tengeri csapástól tartott csak és a gépeket szorosan egymás mellett parkoltatta, ami azt jelentette, hogy egy bombával a fél légierőt kilőtték. A hadihajók mind bent voltak a kikötőben és csak egy volt gőz alatt, hogy legalább megpróbálhasson kimenni. Nem véletlen, hogy a támadás után parancsnok csere volt mind a légierőnél, mind a tengerészetnél.

Az emlékmű az elsüllyedt Arizóna csatahajó fölött van keresztben. A hajó egyes részei kilógnak még a vízből. Több, mint ezer emberrel a fedélzetén süllyedt el. Nagyon kevés túlélő volt, és nekik megengeték, hogy ha meghalnak, akkor odatemetkezhessenek a hajóromba a társaik mellé.

Időzítés

Timing is everything - az időzítés minden, mondják az angolok és a mie esetünkben ez fényesen beigazolódott. Hétfőn hajnalban indultunk Bostonból Hawaii-ra. A jó időzítésnek hála, fél nappal lekéstük a hawaii cunamit (csak egy kicsi két méteres hullám érkezett egy kanadai földrengés folyományaként) és fél nappal megelőztük Sandy-t. A mi Bostoni járatunk egyike volt annak a nagyon kevés járatnak, amit nem töröltek (csak hétfőn Bostoban több, mint 9oo járatot töröltek). Az iskolák Bostonban hétfőn zárva tartottak és az emberek vasárnap rohantak bevásárolni, kenyeret, vizet, generátort. A sok légi vezeték miatt ugyanis majdnem törvényszerű, hogy valahol valamelyikre ráesik egy fa és ez áramkimaradást okoz. Boston szerencsére csak a vihar szélét kapta, de New Yorkban nem üzemelt a metro és a tőzsde sem. Hawaiiban űjabb hat órával előbbre állíthattuk az óráinkat, így most már tökéletesen meg vagyunk keveredve. A keveredés egyik haszna, hogy a 37.emeleten lévő tengerpartra nézőszobánkból gyönyörű éjszakai és hajnali képeket készítettünk.

Salemi Boszorkányok

Elindultunk Salembe boszorkányt és tengert nézni. Rajtunk kívül a fél város ezt tervezte, merthogy Halloween hétvége van és gyönyörű napsütéses idő ígérkezik. Minthogy a Halloween lényege az ijesztgetés, boszorkány volt bőven. Remek boszorka kalapokat árultak a boltosok és még a nagymamák is beöltöztek. A gyerekek trick and treat (pénzt vagy életet) felkiáltással járták a boltokat és az ismerősöket,hogy tök alakú kosárkájukba minél több csokit gyűjtsenek. A kicsik jelmezekbe bújtak, pillangók, katicák, tündérek, kalózok szaladgáltak közöttünk. Végig sétáltunk a történelmi városrészen, ami kétszáz éves, koloniális stílusban készült házakat jelentett.

Amikor eluntuk magunkat átautóztunk Ipswitchbe. Menet közben a Clam Box nevű híres halsütődében ettünk homárt, st. Jakab kagylót, rákot. Papirtálcán, hagyma karikával és az elmaradhatatlan amerikai káposztasalátával. Az adagokból otthon még vacsoráztunk, de másnapra is maradt.

Az óceán Ipswitch környékén homokdűnéket hozott létre, ahol nagyot sétáltunk. Részünk volt egy egészen különleges égi tüneményben is, amiről nem is tudtuk teljesen, hogy mi volt. Az égen a nap körül koncentrikus körök keletkeztek, a szélén mintha újabb napok tükröződtek volna, és legalább hat szivárvány volt egyszerre látható. Azóta megtanultam, ez a napkutya.

A dűnéken megnéztük hogyan eszik a sirályok a kagylót apály idején, majd elindultunk a közeli domb tetejére. A parti erdőből egyszer csak nyírott gyepre értünk,  mint kiderült a Crane család kastélyparkjába. Messze, valahol egy kilométerrel és két lankával beljebb ott volt a kastély is. A túlirányban pedig az óceán. Nem is tudtuk hirtelen merre ámuljunk. Az apály amúgy szerencsés dolog, mert ilyenkor nedves homokon lehet sétálni, ami sokkal könnyebb, mint száraz homokon. Így is vittünk haza egy kis tengerpartot a cipőnkben.

Leafpeeping in Boston

 A leafpeeping avagy õszi falevél nézegetés nemzeti szokás errefelé, New England-ben. Van is mit nézni. Remgeteg a park és a fák mindenütt ezer színben pompáznak. Mi lesétáltunk a házunktól két utcányira levõ pici tóhoz, majd a folyó melletti sétaúthoz, végül pedig az arborétumba. Szép az élet!

IBéka

Az iBéka név lehet, hogy okoz majd kihivásokat az olvasónak, de szerettem volna valami olyasmit, amit nem hoz ki automatikusan egy általános Google keresés. A név mindenesetre a híradás eszközére kíván utalni: iBéka nevû iPad-emre. A békának a családban jutott már korábban is szerep, a hagyományok egészen Weores Sándor Kõbéka címû verséhez nyúlnak vissza, amelynek ihletett elôadására egy skanzen közepén került sor. Amikor azután az iPad békazöld borítót kapott természetes, hogy iBéka lett a neve. Az is természetes, hogy elhoztuk magunkkal három hónapos vándorlásunk eseményeinek megörökítésére.